~Ötödik kör~Első rész~

Wow! 14 feliratkozó, és több mint 1800 oldalmegtekintés! Imádlak titeket! :D
De hogy kevés komi van, az mondjuk rosszul esik...
Na mindegy, a részről csak annyit, hogy szerintem ez az eddigi legizgalmasabb! :D
A rajzért sorry, tabon rajzoltam és tudom uogy bandzsa lett  xD
És trattatatatatatataasaa!
A versike megoldása: bánya
Lécci pipázzatok, komizzatok, és iratkozzatok fel!
Kellemes olvasást! :*


*Zayn*

Lassacskán felértünk a barlang bejáratához, ami egy sziklapárkányon volt. Presze a lépcsőn mentünk. Hihetetlen, hogy hogyha Liam nem szól, felmászunk egészen odáig a fiúkkal! És volt egy olyan érzésem, hogy nem éltük volna túl, hiszen rohadt meredek volt...  Liam bokája miatt csak nagyon lassan tudtunk haladni, tízlépésenként mondogatta, hpgy hagyjuk ott és mentsük a bőrünket. De persze nem tettük meg. Nem hagyjuk ott a bajban a testvérünket!
Louis "kicsit" mintha más világban járt volna, mindig a hátunk mögé nézegetett, vagy a tájat pásztázta. Biztos vagyok benne, hogy Harryt kereste. Hiszen mindannyian itt vagyunk, csak ő nem. Vajon mi lehet vele? Talán ő játszadozik velünk?! Á, biztos nem! Igaz, hogy még Londonban nagyon összevesztünk, de egy nyamvadt csaj miatt biztos nem akarna megölni minket!
Amint felérünk, Liam megbotlik az utolsó lépcsőfokban és a földre esik. Segítünk neki felállni, de a lába alig bírja el. Gyorsan leültetjük egy nagyobb, lapos kőre. Letérdelek elé, majd a táskámban kezdek kutakodni. Ezaz! Van itt kötszer! Gyorsan előveszem, majd leveszem Liamről a cipőjét és jó szorosan bekötöm a bokáját. Minden mozdulatomat ökölbe szorított kezekkel tűri. Biztos vannak fájdalmai...
-Most mi lesz? Merre menjünk? Be a bányába? - kérdi Niall körbenézve. Egy kb 30 méteres sziklapárkány szélén vagyunk, tőlünk kb 20 méterre van a bánya bejárata. Körülötte mindenhol törött szerszámok és sisakok hevernek. Az egyetlen, ami nem illik ehhez a környezethez, az egy óriási monitor a bejárat tetején. Az egész képernyő piros, mintha azt parancsolná: Állj!

Rajta fehéren virít az innen is jól látható felirat: VÁRJÁTOK MEG A TÖBBIEKET!
Szóval Harrynek még ide kell érnie. Hála az égnek.
-Talán nézzünk körül! Hátha meglátjuk valahonnan Harryt! - ajánlja Liam.
-Oké, de te ittmaradsz! - nézek rá szigorúan. Nem szabad megerőltetnie még jobban a bokáját. Felállok a földről és körbenézek. A nap már kezd állásából ítélve talán négy öt óra lehet... Nagyon király. Kiváncsi vagyok arra, hogy meddig kell még itt maradnunk és harcolnunk az életünkért.
Ebben a pillanatban a nyugtalan csendet egy reccsenő hang töri meg, mintha valami leszakadt volna, majd ezt követi egy kiáltás. Az ereimben azonnal megfagy a vér az ijedségtől. Ez Harry hangja volt! Azonnal elkezdjük keresni, hogy honnan jöhetett a kiáltás, de egy sípoló hang megállít minket. Szinte egyszerre mindannyian a monitorra nézünk, melynek képernyője már zöld színben virít, a felirat pedig: MENJETEK BE!
Mivan?! Hiszen Harry még nincs itt!
-Meg kell találnunk! - mondja Louis kétségbeesetten, bizonyára mindannyiunk fejében ugyanazok a gondolatok cikáznak.
-Fiúúúk! - hallom hirtelen Liam hangját, aki a párkány másik felén hasal a földön, közvetlenül a szakadék legszélén. Azonnal odarohanunk. A szakadék másik felén egy kötélhíd maradványi lógnak lefele, alja egy nagy felhőben elveszik. Mikor lehasalok Liam mellé, itt is ugyanazt látom, egy külömbséggel:
-Harry! - kiált le Louis a hídba kapaszkodó fiúknak. Ő azonnal feltekint ránk.
-Segítsetek! Már nem bírom magam sokáig tartani! - kiabál fel nekünk kétségbeesetten.
-Mássz fel!
-Nem tudok! A gerendák nem bírnának el, leszakadhatnak! És a kötél is nagyon öreg! Megbotlottam, megkapaszkodtam benne és az egész híd leszakadt! - akkor az volt az a reccsebő hang... És már értem miért váltott át hirtelen a monitor szövege. Mert Harrynek nincs esélye túlélni. És ha nincs kit már megvárni, elindulhatunk megoldani a következő feladatot. De nem! Nem hagyhatjuk meghalni! És akkor hirtelen eszembe jut a megoldás.
-Kapaszkodj erősen! - kiáltom le neki és gyorsan felugrok. Megragadom az egyik kötelet, majd leszedem a botszerűségről, amire eddig rá volt kötve. A fiúk azonnal megértik a tervemet. Liam beáll mögém, Louis és Niall pedig a másik kötelet veszi kezükbe.
-Egy, kettő, három! - kezdjük el húzni Harryt felfele a híddal együtt. Rohadt nehezen megy, többször is majdnem kicsúszik a kötél a kezeink közül, de nem adjuk fel. Ám úgy látszik, hogy Harry igen...
-Nem bírom tovább!
-Muszáj! Nem adhatod fel! - a húzásban egy pillanatra sem állunk meg, sőt, inkább még jobban rákapcsolunk a tempóra.
-De nem bírom! - Harry hangján tisztán hallatszik, hogy tiszta erejéből erőlködik, hogy megtartsa magát.
-Tarts még ki egy kicsit! - már nem hallatszik lentről semmi, csak reménykedhetünk benne, hogy Harry nem engedte el a hidat. Zihálásunkon és a monitor pittyogásán kívül semmit se lehet hallani, hátrapillantok. Már más szöveg van a gépen:
-Hajrá... - motyogom. Eddig is biztos voltam abban, hogy a Játékvezető egy őrült, de mostmár kételkedni se tudok benne.  Először hagyná lezuhanni Harryt, most meg szurkol nekünk, hogy megmentsük?! Elmebeteg...
Pár perc múlva már csak 1-2 méter marad hátra, Liam a földre hasal és kinyújtja kezét Harry felé. Gyorsan lekötöm a kötelet és lehasalok Liam mellé. Niall és Louis megfogják a lábainkat, nehogy véletlenül lezuhanjunk. Egyik kezével elengedi a gerendát, amibe eddig kapaszkodott és felénk nyújtja kezét. Ujjaink már megérintik egymást, mikor a gerenda hirtelen leszakad a súlya alatt...


Gonosz vagyok, tudom, muhahahahaaaa! XD
Tettem bele pár Larry pillanatot is, remélem nem bánjátok :)
Előre mondom a shippereknek, hogy ebből NEM LESZ SE LARRYS, SE MÁSMILYEN SZERELMES BLOG!!! Ebben a történetben egyáltalán nem lesz szerelem, csak a második évadban!!!
Szerintetek Harry túléli??? Mondjátok el a véleményeteket komiban! :D
Adok nektek még egy esélyt, ha most lesznek komik, akkor nem vezetem be a komihatárt, de ha nem lesznek, akkor igen!!!
Kövi részig sziasztok! :*
Zuzaa Zuzii