~Hatodik kör~Második rész~

Sziasztok! Meg is jöttem a résszel :D Szerintem kicsit el van sietve, dehát így sikerült :)
Köszi szépen az előző részhez érkezett komikat, pipákat, és a 21 feliratkozót :D
Lééééégysziiiiii komizzatoooooook pls! <3
Kellemes olvasást és a kövi részig sziasztok! :*

*Louis*

Mikor már a combom is a homok fogságában van, kezdek kétségbeesni. Ez lenne a vég? Így fogok meghalni? Belefulladok a homokba?
NEM!
Nem hagyom!
Körbevilágítok az elemlámpával. A homok kb 10 méterrel előttem véget ér, azon kívül mindenhol indák lógnak lefele. Hogy a francba kerültek indák egy bányába?! Áh, hagyjuk, biztos a Játékvezető intézte el valahogy... Várjunk csak! Ő most esélyt ad hogy megmeneküljek?! Harrynek igaza volt... Mielőtt megöl minket, még az őrületbe kerget...
De nem totojázok, megragadok egy indát, ami azonnal le is pottyan mellém.
Szóval nem mindegyik tartós... Nagyszerű...
Már a derekamig és a homok, mikor végre találok egyet, ami elbírja a súlyomat. Megrángatom párszor hogy "leteszteljem", majd csuklóm köré csavarom és elkezdek mászni. Mikor végre teljesen szabad vagyok, azonnal lefekszek a földre és elkezdek gurulni a kijárat felé. Ezt a módszert egy filmben, a Kincskereső kölykökben láttam, és szerencsére működik.
Hál' Istennek!

*Zayn*

Amint kiérek a barlangból, azonnal a tó vizébe vetem magam a denevérek elől. Szerencsére csak térdig ér a víz, és a part tele van náddal, így elég ha csak leguggolok, máris megmenekülök előlük. Talán erre nem is lett volna szükség, ugyanis amint napfény éri a denevéreket, fülsiketítő hangokat kiadva visszarepülnek egy másik járatba.
Huh... Ezt megúsztam...

*Niall*

A patkányok már majdnem utolérnek, mikor végre kiérek a járatból. Gyorsan felkapaszkodok az első fára, ami utamba kerül. A patkányok csak úgy nyüzsögnek alattam, próbálnak feljutni a fára.
Hirtelen egy fülsiketítő hangot hallok meg, tenyeremet fülemre tapasztom. Egy csapat denevér repül be a járatba ahonnan kijöttem, miközben levadásznak pár patkányt. Ha észre is vesznek engem, biztosan túl nagy falatnak titulálnak el.
Pár perc múlva már tiszta alattam a terep, lemászok a fáról és elindulok lefele a tópartra.

*Liam*

A karom már teljesen elzsibbad, mire kiérek a járatból. Az egész utat indákon mászva tettem meg, egy szakadék fölött...
Leülök a járat bejáratához, ropogtatom, tornáztatom a karomat.
Egyáltalán hogyan kerültek indák egy bányába?! Hagyjuk, van ennél most fontosabb dolgom is...
Mikor már végre érzem a karomat, felállok és leindulok a partra a többiekhez.

*Harry*

Remegő lábakkal megyek le a partra, ahol már összegyűlt a csapat. Egy csoportos nagyölelés után elmondjuk egymásnak, hogy mi is történt velünk a jatokban. Jesszusom... Eddig azt hittem, én jártam a legrosszabbul a szakadékkal, de úgylátszik, hogy nem...
Zayn, aki elsőként ért ide, már a kezében szorongatja a levelet. Leülünk a homokba, majd elkezdi olvasni:

"A tó közepénél levő bólya mentén közületek EGYvalaki merüljön le az ellenszerért. 10 perce van rá az illetőnek hogy megtalálja, és felhozza.
CSAK EGY EMBER MEHET, TILOS NEKI SEGÍTENI!!!
Aki szabályt szeg, az meghal!!!
A visszaszámlálás indul MOST!
Játékvezető"

Amint Zayn kimondja a "most" szót, a karperecből hirtelen a bőrömbe szúródik a tű, újabb adag mérget fecskendeze belém. A fiúkkal egyszerre szisszenünk fel.
Mostmár értem mire kell az ellenszer...
De...
Csak egyvalaki... A tó közepe... Ki tudja milyen mély... Ki legyen az?! Ez rohadt veszélyes! Aki lemegy, az nem biztos, hogy fel is jön...
-Majd megyek én! - áll fel a hirtelen...

Szadista köcsőg vagyok, tudom!

Muhahahahaaaaa! :D